fatolfaig


“Fától fáig”   

              Mayer Enikő előadó estje

 

            Erdélyi magyar költők,
                           moldvai csángó énekek.  

Farkas Árpád, Kányádi Sándor,  Dsida Jenő,  Horváth István,  Kinde Annamária,  Fekete Vince,  Majtényi Erik,  Székely János, Szilágyi Domokos mind mind az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjai. Az előadásban többek között az ő verseik hangzanak el.

A versek moldvai csángó népdalokra vannak felfűzve, szimbiózist alkotva velük.
A moldvai csángó népdalok a világ egyik legszebb hajlított dallamai. (A mindenki által ismert „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdal is moldvai csángó dallam,  Veress Sándor gyűjtötte a moldvai Bogdánfalván 1930-ban.)


Az előadás  studió felvétele  CD formátumban is megjelent.

Megvásárolható közvetlenül is a
fatolfaig[kukac]blnet.hu cimen.

Ára  2800 Ft , amely a postaköltséget is tartalmazza

Az Operett Színház  volt előadóművésze olyat tud, amit az előadóművészi pályán kevesen. Fölfedezni a versben az élő beszédet.

Ő nem szaval, nem verset mond, hanem az élő beszédben mesél. 

Ettől válik az előadás izgalmassá, érthetővé és szórakoztatóvá, még annak is, aki nem igazán van jóban a versekkel.
 A néző egy színpadi előadást láthat, sok sok rövid történettel, igazán megfogó gondolatokkal,  egyetemes bölcsességekkel, amit csak az öregek tudhatnak, megnyíló világgal, gyönyörű szép dallamokkal. 

                                        Mesélő:      Mayer Enikő

                                             közremüködik:   Bagyinka László

                                                         az előadás időtartama kb.  50 perc

                      
                            Az előadás bárhol eljátszható, színházi eszköz igénye nincs.

De kik is azok a  csángók?

A csángók a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsősorban a moldvai magyarokat.

Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (gyimesi csángók);a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók). Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket.

(forrás: net)

nyomtatható fekete-fehér                          szines  A3                  és                     A5 plakát                                                         
(bal klikk a képen –>, majd jobb klikk a  nagy képen,–>  kép mentése másként)

Ha folyóvíz volnék,
bánatot nem tudnék.
Hegyek-völgyek között
zengedezve járnék.

Hegyek-völgyek között
zengedezve járnék,
Kaszáló részekre
porondot hajtanék.

Kaszáló részekre
porondot hajtanék,
Kövicses víz martján
violát nevelnék.

Vetettem violát,
várom kínyílását,
A régi babámnak
visszafordulását.

Kinyílt a viola,
ki es virágoza,
Az én régi babám
vissza nem jött soha.

Ha folyó viz volnék…

Az bajom van véled,
sír a szívem érted,
sír a szívem érted,
majd meghalok érted.

Indulj el egy úton,
én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,
mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,
szeretetet tartunk,
ahol összegyűlünk,
ketten szeretkezünk.

 

Az bajom van véled…  (indulj el egy úton…)

A lészpedi erdőn
Felnőtt egy almafa,
az alatt megnyugszik
Két huszárkatona.

Egyik mondja vala:
Istenem, Istenem!
Másik mondja vala:
Ne busulj, barátom!

Mert tenger a fődet
Nem magának hajtja,
Anyja szép leányát
Nem magának tartja.

Karján felnöveli,
Szárnyára ereszti,
Távolról kesergi,
Hogy más szidja, s veri.


A lészpedi erdőn…


Kányádi Sándor:  Fától fáig

 



Farkas Árpád: Mikor az öregemberek mosakodnak

 

    Én hol én elmenek
     ég a fák is sírnak 

gyenge ágairól 
     levelek is hullnak   

  hulljatok levelkék 
    takarjatok  engem  

     mert az én édesem
      sírva keres engem    

                           

            
                                         

   

 


Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,

Minden madár társat választ, virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom?
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom.

Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom.

De a fátyol nehéz gunya, virágom, virágom,
Mert azt a bú nyomdogálja, virágom, virágom.


Tavaszi szél vízet áraszt…

Horváth István: Tornyot raktam

 


“Repülj madár… ”  moldvai csángó népdal  zenei alapjának studió felvétele (részlet)

Videó és képek a “Fától fáig” előadásaiból 

Szakmai bemutató

Nemzetiségiek Háza

 

Hozzászólások lezárva.