Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Horváth István, Kinde Annamária, Fekete Vince, Majtényi Erik, Székely János, Szilágyi Domokos mind mind az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjai. Az előadásban többek között az ő verseik hangzanak el.
A versek moldvai csángó népdalokra vannak felfűzve, szimbiózist alkotva velük.
A moldvai csángó népdalok a világ egyik legszebb hajlított dallamai. (A mindenki által ismert „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdal is moldvai csángó dallam, Veress Sándor gyűjtötte a moldvai Bogdánfalván 1930-ban.)
Az előadás studió felvétele CD formátumban is megjelent.
Megvásárolható közvetlenül is a
fatolfaig[kukac]blnet.hu cimen.
Ára 2800 Ft , amely a postaköltséget is tartalmazza
„Az bajom van véled…” (indulj el egy úton…)
„Repülj madár repülj… ”
„A fényes nap…”
Az Operett Színház volt előadóművésze olyat tud, amit az előadóművészi pályán kevesen. Fölfedezni a versben az élő beszédet.
Ő nem szaval, nem verset mond, hanem az élő beszédben mesél.
Ettől válik az előadás izgalmassá, érthetővé és szórakoztatóvá, még annak is, aki nem igazán van jóban a versekkel.
A néző egy színpadi előadást láthat, sok sok rövid történettel, igazán megfogó gondolatokkal, egyetemes bölcsességekkel, amit csak az öregek tudhatnak, megnyíló világgal, gyönyörű szép dallamokkal.
Mesélő: Mayer Enikő
közremüködik: Bagyinka László
az előadás időtartama kb. 50 perc
Az előadás bárhol eljátszható, színházi eszköz igénye nincs.
De kik is azok a csángók?
A csángók a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsősorban a moldvai magyarokat.
Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (gyimesi csángók);a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók). Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket.
(forrás: net)
Ha folyóvíz volnék,
bánatot nem tudnék.
Hegyek-völgyek között
zengedezve járnék.
Hegyek-völgyek között
zengedezve járnék,
Kaszáló részekre
porondot hajtanék.
Kaszáló részekre
porondot hajtanék,
Kövicses víz martján
violát nevelnék.
Vetettem violát,
várom kínyílását,
A régi babámnak
visszafordulását.
Kinyílt a viola,
ki es virágoza,
Az én régi babám
vissza nem jött soha.
A lészpedi erdőn
Felnőtt egy almafa,
az alatt megnyugszik
Két huszárkatona.
Egyik mondja vala:
Istenem, Istenem!
Másik mondja vala:
Ne busulj, barátom!
Mert tenger a fődet
Nem magának hajtja,
Anyja szép leányát
Nem magának tartja.
Karján felnöveli,
Szárnyára ereszti,
Távolról kesergi,
Hogy más szidja, s veri.
A lészpedi erdőn…
Farkas Árpád: Mikor az öregemberek mosakodnak
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
Minden madár társat választ, virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom?
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom.
Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom.
De a fátyol nehéz gunya, virágom, virágom,
Mert azt a bú nyomdogálja, virágom, virágom.
Tavaszi szél vízet áraszt…
Horváth István: Tornyot raktam
„Repülj madár… ” moldvai csángó népdal zenei alapjának studió felvétele (részlet)
RS9 Színház
Forgatás szünetében
-
- szakmai előadás
Nemzetiségiek Háza
