T. Pataki László: Lidércláng
monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről.
Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.
Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
Zeneszerző, citerán közreműködik: Bagyinka László
Majtényi Anna hangja: Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas
Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas
Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül.
Bemutató: Csesztve 2023 október 3. 17 h


Fráter Erzsébet :
Schupp Gabriella
színművész
Madách Imre, és az előadást rendezte
Bregyán Péter
Jászai Mari díjas színész – rendező
Zenéjét irta és közreműködik:
Bagyinka László
dalénekes – dalszerző
- Csesztve 2023. október 3. Bemutató előadás
Köszönet Kalmár Attilának, Csesztve Polgármesterének, a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, premierjét, Csesztve községben, Majthényi kúrián tarthattuk meg.
a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, Premierjét, Csesztve község Majthényi kúrián tarthattuk meg.
Történelmi háttér
…..Erzsébet férjével annak csesztvei birtokán élt, aki ebben az időszakban nem alkotott nagyobb szépirodalmi műveket. Tekintélye azonban megmaradt, így 1846. július 15-én közfelkiáltással főbiztosnak választották, ezen minőségében felszólalt a megyén átvonuló katonák túlkapásai ellen, valamint kifogást emelt a losonci katonai kórház és az érsekvadkerti tiszti szállás borzalmas állapotával szemben.
Augusztus 31-én megszületett első fiuk, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén pedig világra jött második fiuk, Madách Aladár.
1849 őszén a költő Csesztvén bújtatta Gracza Antal és Záhony István felvidéki felkelőket, majd 1850 februárjának végén az Erdélyben borzalmas módon, családostól meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében utazott le Szegedre Madách Károllyal együtt. 1850 elején a birtokon Udvardy Pétert bújtatták, majd július 14-én férje a testvéreivel osztályos egyezséget kötött, aminek alapján alsósztregovai birtokuk férjét, Csesztve, az anyai birtokrész pedig Madách Károlyt illette meg.
1851. június 7-én megszületett lányuk, Jolán. 1852-ben férje a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát erdőkerülőként alkalmazta parócai birtokán. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot augusztusban elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben majdnem egy évig vizsgálati fogságban tartották.
1853. április 2-án megszületett lányuk, Anna Borbála. Május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, de a családi béke odalett. Amíg börtönben volt, anyja szándékosan megvonta menyétől és unokáitól a megélhetésükre szolgáló jövedelmeket. Ráadásul elterjesztette menyéről, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy alkalommal ismerős férfit fogadott a házukban. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja. Erzsébet ugyan megpróbálta helyreállítani a házasságot, de végül 1854. július 25-én aláírták a Heves megyei Ecséden a válási szerződést. Szeptemberben az asszony visszament Jolán lányáért Alsósztregovára, majd vele Cséhtelekre indultak saját édesapjához. Az író anyjával élte le rövid hátralévő életét, aki bőven túlélte menyét.
A válási szerződés szerint egész rendes tartásdíjat, évi 840 pengő forintot kap, ám gyermekeit elveszik tőle, a nagyanyjukhoz kerülnek. A két nagyobb azonnal, a kislány is csak tízéves koráig maradhat az anyjával. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. Apja jogot végzett, a közigazgatásban jártas volt, de nagy birtokon rosszul gazdálkodott, alig tudták magukat is eltartani. Az akkor 27 éves
…Erzsébet elhagyta az apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődött életének utolsó szakasza, amely a bérelt lakásoktól, a hajléktalanságig, lerongyolódva, idegileg tönkremenve vezetett az italhoz és halálához. Elhagyatva indult bihari kálváriájára, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, Tótin, Terebesen és Élesden át vezetett magányos fizikai megsemmisüléséhez.
„A történet vége igazi tragédia. Fráter Erzsébet a válás után 20 évvel mezítláb, szakadt ruhában kéreget pénz italra Nagyvárad utcáin. Serényi rendőrfőkapitány erről levélben értesíti az asszony fiát, Madách Aladárt. »Dicső emlékezetű megboldogult atyja özvegye Madács Fráter Erzsébet, ki önnek édesanya, egy idő óta ismét városunkban tartózkodik, hol egyik, hol másik ismerősénél, azonban oly elhagyott állapotban, ruházat nélkül, tisztátalan állapotban, hogy többen – kiknél egy ideig menhelyet talált – megkerestek aziránt, hogy vagy eltávolíttassam a város területéről, vagy pedig ellátásáról gondoskodjam.
Tudatom tekintetességeddel, miszerint anyja a legnagyobb nyomor s ínséggel küzd: sőt éjjeli szállása sincs; egy ily anyának a legsürgősebb támogatás s segélyre van szüksége. Megtörtént több ízben, hogy éjjeli szállásért önként jelentkezett a városhatárnál az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőr biztosnál Isten nevére esdve s könyörögve éjjeli szállásért miután nincs kihez és hová fordulnia.«
Serényi 8 napot ad Madách Aladárnak, hogy tegyen valamit az anyjáért. Aladár pénzt küld néhányszor, aztán megunja. Azt írja, lényegében nem is emlékszik az anyjára, nem találkoztak kiskora óta, de minden évben küld neki pénzt, amivel nem tudja, mi lesz.
forrás: net
T. Pataki László
Budapest, 1934. november 12. – Horváth Mária
Tanulmányok:
Újságíró (kétéves) akadémia (MÚOSz), főiskola, filozófia szak
Munkahelyek, munkásság, elérhetőség:
Vidéki lapok Kisalföld, Vas Népe, Nógrád, MTI (Győr), Gyarmati Napló, Új Nógrád, Nógrád Megyei Hírlap, Lámpás, Nógrád Megyei Krónika, Palócföld foi., Ipoly Hírnök (főmunkatárs)
Fővárosi lapok Újítók Lapja, Napi Magyarország, Kapu, Duna TV
Beosztások munkatárs, f.mt., rovatvezető, olvasószerkesztő, főszerkesztő (nyugállományban)
Pálya :
Útonjáró (1986. írói kötet Nógrád megyéről)
Palóc(földi) kalauz (útikönyv) – Nógrád értékei
Tárcaírások Nógrád megyéről, kapcsolatairól
Személyes történelem (33 nógrádi mélyinterjú)
Kutatás Esszék, riportok Madáchné Fráter Erzsébetről
Irodalom
Lidércláng (monodráma Madáchné Fráter Erzsébetről)
Lelkigyakorlat (momondráma Madách Imre anyjáról)
“Kit szerettél, Ádám?” (monodráma Madách anyjáról, feleségéről Illyés Kinga, – Marosvásárhely CD ea.)
Víztörténet (Ipoly – ártéri gazdálkodás)
“Czifra” idők nyomában (esszé, Glatz Oszkárról)
Békák és bolondok (politikai szatíra) regény -é s színpadi játék – bemutató: 2002. Losonc, Kármány Színház
Árnyékot vet a dél (1848/52) című történelmi esszéregény
Díjak :
Madách pályáza:
ton különdíjak, környezetvédelmi minisztérium különdíj
1997-ben Madách Imre művészeti díj
Tagság :
Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1966-
Magyar Újságírók Közössége (MÚK), alapító tag
CSEMADOK losonci ter. vál. tiszteletbeli tag
Szlovák-Magyar Baráti Társaság (Losonc), eln. tag.
Határon Túl Élő Magyarok Anyanyelvi Kultúrájáért Alapítvány (Szekszárd), kuratóriumi tag
Dunatáj Televízió Közhasznű Társaság, alapító tag
Palóc-kép Műhely (film), Vertich Színpad Stúdió, St.
2019. “Lidércláng”

Fráter Erzsébet :
Horváth Fanni
színművész
Madách Imre és az előadást rendezte Bregyán Péter
Jászai Mari díjas színész – rendező
Zenéjét irta és közreműködik:
Bagyinka László
dalénekes – dalszerző

T. Pataki László: Lidércláng
monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről
Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.
Fráter Erzsébet: Horváth Fanni
Zeneszerző, gitáron közreműködik: Bagyinka Laszló
Majtényi Anna hangja: Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas
Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas
Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül
Az előadást szívesen bemtatjuk az ország bármely városában, településén, ahol érdeklődés van rá.

T. Pataki László: Lidércláng. Próbafolyamat, 2019. február – május













