Lidércláng

…..Erzsébet férjével annak csesztvei birtokán élt, aki ebben az időszakban nem alkotott nagyobb szépirodalmi műveket. Tekintélye azonban megmaradt, így 1846. július 15-én közfelkiáltással főbiztosnak választották, ezen minőségében felszólalt a megyén átvonuló katonák túlkapásai ellen, valamint kifogást emelt a losonci katonai kórház és az érsekvadkerti tiszti szállás borzalmas állapotával szemben.

Augusztus 31-én megszületett első fiuk, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén pedig világra jött második fiuk, Madách Aladár.

1849 őszén a költő Csesztvén bújtatta Gracza Antal és Záhony István felvidéki felkelőket, majd 1850 februárjának végén az Erdélyben borzalmas módon, családostól meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében utazott le Szegedre Madách Károllyal együtt. 1850 elején a birtokon Udvardy Pétert bújtatták, majd július 14-én férje a testvéreivel osztályos egyezséget kötött, aminek alapján alsósztregovai birtokuk férjét, Csesztve, az anyai birtokrész pedig Madách Károlyt illette meg.

1851. június 7-én megszületett lányuk, Jolán. 1852-ben férje a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát erdőkerülőként alkalmazta parócai birtokán. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot augusztusban elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben majdnem egy évig vizsgálati fogságban tartották.

1853. április 2-án megszületett lányuk, Anna Borbála. Május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, de a családi béke odalett. Amíg börtönben volt, anyja szándékosan megvonta menyétől és unokáitól a megélhetésükre szolgáló jövedelmeket. Ráadásul elterjesztette menyéről, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy alkalommal ismerős férfit fogadott a házukban. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja. Erzsébet ugyan megpróbálta helyreállítani a házasságot, de végül 1854. július 25-én aláírták a Heves megyei Ecséden a válási szerződést. Szeptemberben az asszony visszament Jolán lányáért Alsósztregovára, majd vele Cséhtelekre indultak saját édesapjához. Az író anyjával élte le rövid hátralévő életét, aki bőven túlélte menyét.

A válási szerződés szerint egész rendes tartásdíjat, évi 840 pengő forintot kap, ám gyermekeit elveszik tőle, a nagyanyjukhoz kerülnek. A két nagyobb azonnal, a kislány is csak tízéves koráig maradhat az anyjával. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. Apja jogot végzett, a közigazgatásban jártas volt, de nagy birtokon rosszul gazdálkodott, alig tudták magukat is eltartani. Az akkor 27 éves

…Erzsébet elhagyta az apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődött életének utolsó szakasza, amely a bérelt lakásoktól, a hajléktalanságig, lerongyolódva, idegileg tönkremenve vezetett az italhoz és halálához. Elhagyatva indult bihari kálváriájára, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, Tótin, Terebesen és Élesden át vezetett magányos fizikai megsemmisüléséhez.