
A BSB Színházi Társulat produciója, a
Színház – Média Közössége támogatásával.
BSB Színházi Társulat 30 másodpercben
T. Pataki László: Lidércláng
monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről.

Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
2024. -ben van Madách Imre, „Az ember tragédiája” írójának halálának 160. évfordulója.
A darab Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége, és a Madách család életéről szól.
Azt hiszem, hogy ebben a darabban az a legizgalmasabb az, hogy olyan, általánosságban nem ismert eseményeket tartalmaz az előadás, amellyel tanulmányainkban, illetve az életünk során nem találkozunk, és amelyet mindenképpen érdemes megismerni, megnézni.
Természetesen minden egyes pontja történelmi hűség jellemzi, egy 20 éves kutatómunka eredménye.
Amikor mi ezt elkezdtük csinálni, meglepődtünk, és a magyar irodalommal foglalkozók is, mert az események 90 százalékát mi sem, meg a nézők sem ismerték. Pedig hát megtörtént, csak mindenki leragadt tanulmányai során Az ember tragédiájánál.
Az is kiderül az előadásból, hogy Az ember tragédiája honnan is merit.
A műfaja monodráma, és valóban egy dráma az egész Madách család élete, legfőképp Fráter Erzsébet élete, akinek a szemével kisérhetjük végig a történéseket egészen haláláig.
A Madách család életének bemutatása, ilyen színpadi formában Magyarországon egyedülálló.

Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
Madách Imre: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas
Zeneszerző, citerán közreműködik: Bagyinka László
Majthényi Anna hangja: Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas
Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas
Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.
Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül.
Bemutató: Csesztve 2023 október 3. 17 h
.
- Részletek a 2024. január 15.i előadás TV felvételéből
Riportok a szereplőkkel a 2024 junius 5.i Nemzeti Színházi előadásról.
Kecskeméti Nemzeti Színház
Fráter Erzsébet:
Schupp Gabriella
színművész
Budaörsi Latinovits Színház
Madách Imre, és az előadást rendezte
Bregyán Péter
Jászai Mari díjas színész – rendező
Szinházi zene,énekelt versek
Bagyinka László
dalénekes-dalszerző
TV interjú Bregyán Péterrel, a darab rendezőjével
Video megjelenés
Bemutató előadás (részletek) Csesztve 2023 október 3.
(Ahonnan a történet indul)
Köszönet Kalmár Attilának, Csesztve Polgármesterének, a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, premierjét, Csesztve községben, Majthényi kúrián tarthattuk meg.
a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, Premierjét, Csesztve község Majthényi kúrián tarthattuk meg.
Történelmi háttér
…..Erzsébet férjével annak csesztvei birtokán élt, aki ebben az időszakban nem alkotott nagyobb szépirodalmi műveket. Tekintélye azonban megmaradt, így 1846. július 15-én közfelkiáltással főbiztosnak választották, ezen minőségében felszólalt a megyén átvonuló katonák túlkapásai ellen, valamint kifogást emelt a losonci katonai kórház és az érsekvadkerti tiszti szállás borzalmas állapotával szemben.
Augusztus 31-én megszületett első fiuk, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén pedig világra jött második fiuk, Madách Aladár.
1849 őszén a költő Csesztvén bújtatta Gracza Antal és Záhony István felvidéki felkelőket, majd 1850 februárjának végén az Erdélyben borzalmas módon, családostól meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében utazott le Szegedre Madách Károllyal együtt. 1850 elején a birtokon Udvardy Pétert bújtatták, majd július 14-én férje a testvéreivel osztályos egyezséget kötött, aminek alapján alsósztregovai birtokuk férjét, Csesztve, az anyai birtokrész pedig Madách Károlyt illette meg.
1851. június 7-én megszületett lányuk, Jolán. 1852-ben férje a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát erdőkerülőként alkalmazta parócai birtokán. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot augusztusban elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben majdnem egy évig vizsgálati fogságban tartották.
1853. április 2-án megszületett lányuk, Anna Borbála. Május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, de a családi béke odalett. Amíg börtönben volt, anyja szándékosan megvonta menyétől és unokáitól a megélhetésükre szolgáló jövedelmeket. Ráadásul elterjesztette menyéről, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy alkalommal ismerős férfit fogadott a házukban. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja. Erzsébet ugyan megpróbálta helyreállítani a házasságot, de végül 1854. július 25-én aláírták a Heves megyei Ecséden a válási szerződést. Szeptemberben az asszony visszament Jolán lányáért Alsósztregovára, majd vele Cséhtelekre indultak saját édesapjához. Az író anyjával élte le rövid hátralévő életét, aki bőven túlélte menyét.
A válási szerződés szerint egész rendes tartásdíjat, évi 840 pengő forintot kap, ám gyermekeit elveszik tőle, a nagyanyjukhoz kerülnek. A két nagyobb azonnal, a kislány is csak tízéves koráig maradhat az anyjával. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. Apja jogot végzett, a közigazgatásban jártas volt, de nagy birtokon rosszul gazdálkodott, alig tudták magukat is eltartani. Az akkor 27 éves
…Erzsébet elhagyta az apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődött életének utolsó szakasza, amely a bérelt lakásoktól, a hajléktalanságig, lerongyolódva, idegileg tönkremenve vezetett az italhoz és halálához. Elhagyatva indult bihari kálváriájára, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, Tótin, Terebesen és Élesden át vezetett magányos fizikai megsemmisüléséhez.
„A történet vége igazi tragédia. Fráter Erzsébet a válás után 20 évvel mezítláb, szakadt ruhában kéreget pénz italra Nagyvárad utcáin. Serényi rendőrfőkapitány erről levélben értesíti az asszony fiát, Madách Aladárt. »Dicső emlékezetű megboldogult atyja özvegye Madács Fráter Erzsébet, ki önnek édesanya, egy idő óta ismét városunkban tartózkodik, hol egyik, hol másik ismerősénél, azonban oly elhagyott állapotban, ruházat nélkül, tisztátalan állapotban, hogy többen – kiknél egy ideig menhelyet talált – megkerestek aziránt, hogy vagy eltávolíttassam a város területéről, vagy pedig ellátásáról gondoskodjam.
Tudatom tekintetességeddel, miszerint anyja a legnagyobb nyomor s ínséggel küzd: sőt éjjeli szállása sincs; egy ily anyának a legsürgősebb támogatás s segélyre van szüksége. Megtörtént több ízben, hogy éjjeli szállásért önként jelentkezett a városhatárnál az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőr biztosnál Isten nevére esdve s könyörögve éjjeli szállásért miután nincs kihez és hová fordulnia.«
Serényi 8 napot ad Madách Aladárnak, hogy tegyen valamit az anyjáért. Aladár pénzt küld néhányszor, aztán megunja. Azt írja, lényegében nem is emlékszik az anyjára, nem találkoztak kiskora óta, de minden évben küld neki pénzt, amivel nem tudja, mi lesz.
forrás: net
T. Pataki László: Lelkigyakorlat
monodráma (Madáchné) Majthényi Anna és a Madách család életéről.

A „Lelkigyakorlat” monodráma, kvázi a „Lidércláng” párhuzamos folytatása. A „Lelkigyakorlat”-ban ugyanazon eseményekről esik szó, mint a „Lidércláng”-ban párhuzamosan fut a két monodráma, a „Lidércláng”-ban Fráter Erzsébet, a „Lelkigyakorlat”-ban Majthényi Anna , Fráter Erzsébet anyósának (Madách Imre édesanyjának) a szemszögéből kísérhetjük végig a Madách család életét, 1845-1882. ig tartó a család szempontjából valóban drámai éveket.
Majthényi Anna, vivódása az életéről, a családjáról. Utolsónak maradt a családból, körülötte mindenki meghalt már. Hadakozás a lelkével a gondolatait elfoglaló szellemekkel, és az Úr, a Mindenható segítségével elindulás az önmagához, önmagába vezető úton.
Ebből bontakozik ki egy pszichodráma. a lelke megbékélést, igazságot keresi. Egy kemény asszony, egy kemény anya, aki mindent egy lapra tett fel életében, és most halála előtt megpróbál magával, tetteivel elszámolni.
Természetesen ennek a monodrámának is minden egyes pontját történelmi hűség jellemzi, egy 20 éves kutatómunka eredménye.
Csesztve 2024. október 5.
Majthényi Anna: Schupp Gabriella
Zenéjét irta: Bagyinka László
Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas
Kecskeméti Nemzeti Színház
Fráter Erzsébet:
Schupp Gabriella
színművész
Budaörsi Latinovits Színház
Madách Imre, és az előadást rendezte
Bregyán Péter
Jászai Mari díjas színész – rendező
Szinházi zene,énekelt versek
Bagyinka László
dalénekes-dalszerző
T. Pataki László
Budapest, 1934. november 12. – Horváth Mária
Tanulmányok:
Újságíró (kétéves) akadémia (MÚOSz), főiskola, filozófia szak
Munkahelyek, munkásság, elérhetőség:
Vidéki lapok Kisalföld, Vas Népe, Nógrád, MTI (Győr), Gyarmati Napló, Új Nógrád, Nógrád Megyei Hírlap, Lámpás, Nógrád Megyei Krónika, Palócföld foi., Ipoly Hírnök (főmunkatárs)
Fővárosi lapok Újítók Lapja, Napi Magyarország, Kapu, Duna TV
Beosztások munkatárs, f.mt., rovatvezető, olvasószerkesztő, főszerkesztő (nyugállományban)
Pálya :
Útonjáró (1986. írói kötet Nógrád megyéről)
Palóc(földi) kalauz (útikönyv) – Nógrád értékei
Tárcaírások Nógrád megyéről, kapcsolatairól
Személyes történelem (33 nógrádi mélyinterjú)
Kutatás Esszék, riportok Madáchné Fráter Erzsébetről
Irodalom
Lidércláng (monodráma Madáchné Fráter Erzsébetről)
Lelkigyakorlat (momondráma Madách Imre anyjáról)
„Kit szerettél, Ádám?” (monodráma Madách anyjáról, feleségéről Illyés Kinga, – Marosvásárhely CD ea.)
Víztörténet (Ipoly – ártéri gazdálkodás)
„Czifra” idők nyomában (esszé, Glatz Oszkárról)
Békák és bolondok (politikai szatíra) regény -é s színpadi játék – bemutató: 2002. Losonc, Kármány Színház
Árnyékot vet a dél (1848/52) című történelmi esszéregény
Díjak :
Madách pályáza:
ton különdíjak, környezetvédelmi minisztérium különdíj
1997-ben Madách Imre művészeti díj
Tagság :
Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1966-
Magyar Újságírók Közössége (MÚK), alapító tag
CSEMADOK losonci ter. vál. tiszteletbeli tag
Szlovák-Magyar Baráti Társaság (Losonc), eln. tag.
Határon Túl Élő Magyarok Anyanyelvi Kultúrájáért Alapítvány (Szekszárd), kuratóriumi tag
Dunatáj Televízió Közhasznű Társaság, alapító tag
Palóc-kép Műhely (film), Vertich Színpad Stúdió, St.