Lidércláng

  

T. Pataki László:                                         Lidércláng

                 monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről

 

Idén van Madách Imre, “Az ember tragédiája” írójának halálának 160. évfordulója.

 

A darab Fráter Erzsébet, Madách Imre  felesége, és a Madách család életéről szól.

 Azt hiszem, hogy  ebben a darabban az a legizgalmasabb az, hogy olyan, általánosságban nem ismert eseményeket tartalmaz az előadás, amellyel tanulmányainkban, illetve az életünk során nem találkozunk, és amelyet mindenképpen érdemes megismerni, megnézni.
Természetesen minden egyes pontja történelmi hűség jellemzi, egy 20 éves kutatómunka eredménye.
Amikor mi ezt elkezdtük csinálni, meglepődtünk, és a magyar irodalommal foglalkozók is, mert az események 90 százalékát mi sem, meg a nézők sem ismerték. Pedig hát megtörtént, csak mindenki leragadt tanulmányai során Az ember tragédiájánál.
Az is kiderül az előadásból, hogy Az ember tragédiája honnan is merit. 

A műfaja monodráma, és valóban egy dráma az egész Madách család élete, legfőképp Fráter Erzsébet élete, akinek a szemével kisérhetjük végig a történéseket egészen haláláig.

A Madách család életének bemutatása, ilyen  színpadi formában Magyarországon egyedülálló.


Fráter Erzsébet:    Schupp Gabriella

Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.

Csesztve 1845- 1853. Itt élte életének legboldogabb időszakát az életvidám Fráter Erzsébet, később mint Madách Imre felesége. Titokban házasodnak össze, a csécsei kistemplomban , mert Madách anyja rossz szemmel nézte a házasságukat. A boldog párnak itt születik meg a három gyereke, Aladár, Jolánka és Arinka. “Minden szép volt Csesztvén.. jártunk bálozni, keringőztünk..akkor az abroncs megszünt a fejemben..” Az élete végén a tragikus sorsú asszony Nagyváradon halt meg. 
A darab Fráter Erzsébet “szemével” mutatja be a házaspár, illetve a saját sorsát haláláig.
 
Az előadásban szereplő helyszínek: Csesztve, Alsósztregova, Balassagyarmat, Csécse, Losonc, Nagyvárad, Pest,
 

Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
Zeneszerző, citerán közreműködik: Bagyinka László
Majtényi Anna hangja: Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas

Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas

Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül.
Bemutató: Csesztve 2023 október 3.   17 h

.

Sajtómegjelenés 1

Sajtómegjelenés 2

Sajtómegjelenés 3

TV interjú Bregyán Péterrel, a darab rendezőjével

Video megjelenés
Bemutató előadás (részletek)  Csesztve 2023 október 3.
(Ahonnan a történet indul)

Kecskeméti Nemzeti Színház


Fráter   Erzsébet:
Schupp Gabriella
színművész
  

Budaörsi Latinovits Színház


Madách Imre, és az előadást rendezte
 
 
Bregyán Péter
  
  Jászai Mari díjas
színész –  rendező

Monodrámák Színházi zene


Zenéjét irta és közreműködik:
     Bagyinka László
       dalénekes – dalszerző

Fráter Erzsébet: Schupp Gabriella
Zeneszerző, citerán közreműködik: Bagyinka László
Majtényi Anna hangja: Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas

Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas

  • Részletek a 2024. január 15.i előadás TV felvételéből 

Köszönet   Kalmár Attilának, Csesztve Polgármesterének, a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, premierjét, Csesztve községben,  Majthényi  kúrián tarthattuk meg.
a csapat barátjának, a lehetőségért és az előadás megszervezéséért, hogy a darab bemutatóját, Premierjét, Csesztve község Majthényi  kúrián tarthattuk meg.

Történelmi háttér

…..Erzsébet férjével annak csesztvei birtokán élt, aki ebben az időszakban nem alkotott nagyobb szépirodalmi műveket. Tekintélye azonban megmaradt, így 1846. július 15-én közfelkiáltással főbiztosnak választották, ezen minőségében felszólalt a megyén átvonuló katonák túlkapásai ellen, valamint kifogást emelt a losonci katonai kórház és az érsekvadkerti tiszti szállás borzalmas állapotával szemben.

Augusztus 31-én megszületett első fiuk, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén pedig világra jött második fiuk, Madách Aladár.

1849 őszén a költő Csesztvén bújtatta Gracza Antal és Záhony István felvidéki felkelőket, majd 1850 februárjának végén az Erdélyben borzalmas módon, családostól meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében utazott le Szegedre Madách Károllyal együtt. 1850 elején a birtokon Udvardy Pétert bújtatták, majd július 14-én férje a testvéreivel osztályos egyezséget kötött, aminek alapján alsósztregovai birtokuk férjét, Csesztve, az anyai birtokrész pedig Madách Károlyt illette meg.

1851. június 7-én megszületett lányuk, Jolán. 1852-ben férje a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát erdőkerülőként alkalmazta parócai birtokán. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot augusztusban elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben majdnem egy évig vizsgálati fogságban tartották.

1853. április 2-án megszületett lányuk, Anna Borbála. Május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, de a családi béke odalett. Amíg börtönben volt, anyja szándékosan megvonta menyétől és unokáitól a megélhetésükre szolgáló jövedelmeket. Ráadásul elterjesztette menyéről, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy alkalommal ismerős férfit fogadott a házukban. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja. Erzsébet ugyan megpróbálta helyreállítani a házasságot, de végül 1854. július 25-én aláírták a Heves megyei Ecséden a válási szerződést. Szeptemberben az asszony visszament Jolán lányáért Alsósztregovára, majd vele Cséhtelekre indultak saját édesapjához. Az író anyjával élte le rövid hátralévő életét, aki bőven túlélte menyét.

A válási szerződés szerint egész rendes tartásdíjat, évi 840 pengő forintot kap, ám gyermekeit elveszik tőle, a nagyanyjukhoz kerülnek. A két nagyobb azonnal, a kislány is csak tízéves koráig maradhat az anyjával. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. Apja jogot végzett, a közigazgatásban jártas volt, de nagy birtokon rosszul gazdálkodott, alig tudták magukat is eltartani. Az akkor 27 éves

…Erzsébet elhagyta az apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődött életének utolsó szakasza, amely a bérelt lakásoktól, a hajléktalanságig, lerongyolódva, idegileg tönkremenve vezetett az italhoz és halálához. Elhagyatva indult bihari kálváriájára, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, TótinTerebesen és Élesden át vezetett magányos fizikai megsemmisüléséhez.

 

„A történet vége igazi tragédia. Fráter Erzsébet a válás után 20 évvel mezítláb, szakadt ruhában kéreget pénz italra Nagyvárad utcáin. Serényi rendőrfőkapitány erről levélben értesíti az asszony fiát, Madách Aladárt. »Dicső emlékezetű megboldogult atyja özvegye Madács Fráter Erzsébet, ki önnek édesanya, egy idő óta ismét városunkban tartózkodik, hol egyik, hol másik ismerősénél, azonban oly elhagyott állapotban, ruházat nélkül, tisztátalan állapotban, hogy többen – kiknél egy ideig menhelyet talált – megkerestek aziránt, hogy vagy eltávolíttassam a város területéről, vagy pedig ellátásáról gondoskodjam.

Tudatom tekintetességeddel, miszerint anyja a legnagyobb nyomor s ínséggel küzd: sőt éjjeli szállása sincs; egy ily anyának a legsürgősebb támogatás s segélyre van szüksége. Megtörtént több ízben, hogy éjjeli szállásért önként jelentkezett a városhatárnál az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőr biztosnál Isten nevére esdve s könyörögve éjjeli szállásért miután nincs kihez és hová fordulnia.«

Serényi 8 napot ad Madách Aladárnak, hogy tegyen valamit az anyjáért. Aladár pénzt küld néhányszor, aztán megunja. Azt írja, lényegében nem is emlékszik az anyjára, nem találkoztak kiskora óta, de minden évben küld neki pénzt, amivel nem tudja, mi lesz.

forrás: net

 

 

 

T. Pataki László

Budapest, 1934. november 12. – Horváth Mária

Tanulmányok:

Újságíró (kétéves) akadémia (MÚOSz), főiskola, filozófia szak

Munkahelyek, munkásság, elérhetőség:

Vidéki lapok Kisalföld, Vas Népe, Nógrád, MTI (Győr), Gyarmati Napló, Új Nógrád, Nógrád Megyei Hírlap, Lámpás, Nógrád Megyei Krónika, Palócföld foi., Ipoly Hírnök (főmunkatárs)

Fővárosi lapok Újítók Lapja, Napi Magyarország, Kapu, Duna TV
Beosztások munkatárs, f.mt., rovatvezető, olvasószerkesztő, főszerkesztő (nyugállományban)

Pálya :

Útonjáró (1986. írói kötet Nógrád megyéről)

Palóc(földi) kalauz (útikönyv) – Nógrád értékei

Tárcaírások Nógrád megyéről, kapcsolatairól

Személyes történelem (33 nógrádi mélyinterjú)

Kutatás Esszék, riportok Madáchné Fráter Erzsébetről
Irodalom
Lidércláng (monodráma Madáchné Fráter Erzsébetről)

Lelkigyakorlat (momondráma Madách Imre anyjáról)

“Kit szerettél, Ádám?” (monodráma Madách anyjáról, feleségéről Illyés Kinga, – Marosvásárhely CD ea.)

Víztörténet (Ipoly – ártéri gazdálkodás)

“Czifra” idők nyomában (esszé, Glatz Oszkárról)

Békák és bolondok (politikai szatíra) regény -é s színpadi játék – bemutató: 2002. Losonc, Kármány Színház

Árnyékot vet a dél (1848/52) című történelmi esszéregény

Díjak :

Madách pályáza:
ton különdíjak, környezetvédelmi minisztérium különdíj

1997-ben Madách Imre művészeti díj

Tagság :

Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1966-

Magyar Újságírók Közössége (MÚK), alapító tag

CSEMADOK losonci ter. vál. tiszteletbeli tag

Szlovák-Magyar Baráti Társaság (Losonc), eln. tag.

Határon Túl Élő Magyarok Anyanyelvi Kultúrájáért Alapítvány (Szekszárd), kuratóriumi tag

Dunatáj Televízió Közhasznű Társaság, alapító tag

Palóc-kép Műhely (film), Vertich Színpad Stúdió, St.

Hozzászólások lezárva.